uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább
Dr. Gedai István

Dr. Gedai István

2014. január 03., péntek 11:12

Magyar az, aki itt él?

gedai

 

„Régi dicsőségünk,
Hol késel az éji homályban?
Századok ültenek el,
s te alattok mélyen enyésző.
Fénnyel jársz egyedül.”

„Repülj, repülj! és délen valahol
A bujdosókkal ha találkozol:
Mondd meg nekik, hogy pusztulunk, veszünk,
mint oldott kéve, széthull nemzetünk.”

Költőink évszázadok óta a régi dicsőséget idézik, azok elmúltán keseregnek, vagy a nemzethalál vízióját vetítik elénk.
Való igaz, hogy „nagy volt hajdan a magyar”. Volt országunk; nemzetünket Árpád fejedelem állammá szervezte, Szent István, első királyunk pedig erős királysággá, európai hatalommá szilárdította, és ezt a birodalmat „Árpád hős magzatjai” felvirágozták.

2014. január 03., péntek 10:18

Élt tizenkilenc évet

gedai

  Meghalt az Új Idők. Halála sokunknak fáj. Gyászoljuk és gyászolják mindazok, akik azt akarják, hogy e nemzet ismét magyar és keresztény legyen. Úgy, ahogyan első szent királyunk, Szent István kijelölte számunkra. Sokszor eltérítettek bennünket a kijelölt útról, és bizony gyakran hagytuk magunkat eltéríteni, hittünk hazug szavaknak. Legtöbbször azonban akaratunk ellenére kellett letérni a Szent István-i útról, ám mindenkor visszaverekedtük magunkat. Most rajta vagyunk a jó úton, de komoly erők igyekeznek letaszítani róla. Éppen ezért az Új Idők halálát számunkra még tragikusabbá teszi az a tény, hogy szabadságharcunk döntő ütközet (a 2014-es választások) előtt áll, és az Új Idők fegyverét elveszítettük; a szerzői csapat kezéből kiverték a toll-fegyvert. Az Új Idők írásai, szavai fegyverek voltak magyarságunk, kereszténységünk védelmében; védtük értékeinket, támadtuk az értéktelent, az erkölcstelent, az álarcos ellenséget, de más értéket elpusztítani soha nem akartunk.

2013. szeptember 02., hétfő 02:00

Nemzeti ünnepünk után

gedai

  Ünnepeink sorában a Szent István királyunkat idéző augusztus 20. kétségtelenül „a” nemzeti ünnepünk. A megemlékezések szónokai kiemelik a szent király tetteit, történelmi szerepét, nemzetünk számára ezer esztendőre szóló útmutatását. Az ez évi számtalan megemlékezés – közöttük a legmagasabb szintű egyházi és állami vezetőinké – ezt vetítette elénk; dicsőítették az államalapítót (valójában már a százesztendős államot európai királysággá emelőt), közigazgatás- és egyházszervezőt, a királyt, a szentet. Joggal és okkal.

  Szent István ezer éve történelmi mérce. Politikai és társadalmi mozgalmak, szervezetek hitelességüket Szent István törvényeivel, legendáival igyekeztek és igyekeznek igazolni; gyakran egy-egy kiragadott részletet abszolutizálni. Napjainkban így ragadják ki a környezetéből az „Intelmek” 6. pontját, és szinte már a történelemhamisításig abszolutizálják és értelmezik (félre): „…a külhonból érkezők nagy hasznot hajthatnak, minthogy különféle tájakról és országokból jönnek… fiam, vedd gondjaidba és tartsd tiszteletben őket…”

2013. augusztus 01., csütörtök 02:00

Kereszt és kard

gedai

  Azok a magyarok, akik lelkükben, egész szellemiségükben – és nem csak állampolgárságukat tekintve – magyarok, mindinkább vágyódnak a Szent István-i Magyarország, annak keresztény, magyar nemzeti értékrendje után. Vágyódnak, mert a XX. század elnemzetlenedése, anyagiassága, a nemzetközi pénzügyi hatalom (lásd: Bilderberg-csoport) ezt megvalósítani akaró uralma olyan erkölcstelen világot hozott létre, amely hamis ideológiájával az embernek mint Isten képmásának létét, értékét, lelkét vonja kétségbe.

  Nekünk, magyaroknak van (lenne?) kiutunk az erkölcsi válságból. Árpád fejedelem dinasztiájának szent királyai nemcsak kegyes uralkodók voltak, hanem bölcs diplomaták, ha pedig kellett – és sokszor kellett! –, hadvezérek is. A tizenegy évszázados magyar állam történelmének folyamán Árpád fejedelmünk mellett ők, Szent István és Szent László mutattak utat; az ő kereszténységük és magyarságuk a későbbi megfogalmazás – Isten és Haza – eredete. A két szent király tettei mutatják, hogy kereszt és kard harmóniában lehet, ha a kard a keresztet valló nemzetet védi.

2013. augusztus 02., péntek 23:24

Hol van a demokrácia határa?

gedai

  Demokrácia. A görög eredetű szó népuralmat jelent; egy közösség tagjainak egyenjogúságát a hatalom gyakorlásában. Az ó- és középkori államokban, társadalmakban azonban a demokratikus jogokat gyakorolható polgárok, nemesek és más kiváltságos „szabadok” mellett a szolgákat, rabszolgákat, jobbágyokat nem illették meg e jogok. Magyarországon ugyan – más államokhoz viszonyítva is – meglehetősen széles volt a nemesek (gondoljunk a „hétszilvafás” nemesek sokaságára) és szabadok rétege, az egész társadalomra vonatkozó szabadságot (demokráciát) azonban csak az 1848-as törvények adták meg. Valódi népképviseletről, választott országgyűlésről viszont csak 1867 után beszélhetünk, bár ez a másfél évszázados magyar demokrácia rendkívül viharos volt; idegen megszállással, napok (1919), évtizedek (1944–1990) diktatórikus, terrorista uralmával.

2013. július 07., vasárnap 10:18

Gondolatok egy temetéskor

gedai

  Magyarország kormányzóhelyettese, az 1942. augusztus 20-án a fronton hősi halált halt Horthy István özvegye, gróf Edelsheim-Gyulai Ilona – ő csak Ilona asszonynak szólíttatta magát – 95 éves korában emigrációban meghalt. 2013. május 2-án temették el – az előző nap a budapesti Belvárosi templomban tartott katolikus szertartás szerinti búcsúztatás után – a Horthy család kenderesi sírboltjába. Ha a történelmi eseményeket a valóság, az örök erkölcsi érték szerint értékelhetnénk, akkor a legmagasabb állami protokoll illette volna a család utolsó, magyar érdekekért küzdő, történelmi szerepet játszó tagját. Ám a szertartás és temetés szerény állami protokoll részvételével történt. (Ugyanakkor az őt – és tevékenységét – tisztelők tömege búcsúztatta és kísérte utolsó útjára.)
  A sokkal méltóbb temetési körülmények elmaradása azt mutatja, hogy a kommunista diktatúra történelemhamisítása milyen mély gyökeret vert hazánkban. Állami vezetőink nem akarták vagy (magyarországi kommunista utód érdekpolitikusai által befolyásolt cohn-benditektől tartva) nem merték (?) jelenlétükkel utolsó lehetőségként megtisztelni nemzetünk özvegyét. Ez azért is fájdalmas, mert más ideológiát, történelemszemléletet képviselők által rendezett megemlékezéseken láttuk, látjuk államunk vezetőit… És sajnos ezt vonatkoztathatjuk keresztény egyházunk vezetőire is.

2013. június 02., vasárnap 11:46

Kisebbségeink és kettős identitásuk

gedai

Magyarország állampolgárai között több nyelvi, etnikai kisebbség van, akik vallják kettős – magyar és kisebbségi – identitásukat. Mélyre nyúló történelmi okai vannak kisebbségeink viselkedésének. Az ő szerepükhöz és a mi elvárásainkhoz ismerni kell ezeket a történelmi okokat.

  Európa közepén, a Kárpát-medence páratlan természeti egységében a X. századig gyakran változott az uralmi helyzet. Kelták, szkíták, szarmaták, dákok, germán törzsek (gótok, gepidák, longobárdok), hunok birtokolták a Kárpát-medence egyes részeit; közben – egy ideig – római megszállás alatt. Elsőként – 567-ben – az avarok tudták a Kárpát-medence egészét birtokba venni. Rövid időre, mert 791–796 között Nagy Károly császár felszámolta az avar birodalmat; az agán kincstárát tizenöt társzekéren vitette el. Ezt követően egy évszázadra politikai vákuum volt a Kárpát-medencében. A politikai hatalmukat vesztett avarok közé szórványos szláv telepek ékelődtek, miközben a Dunántúlon frank, Erdélyben bolgár, a Felvidék nyugati részén pedig morva befolyás érvényesült.

2013. április 01., hétfő 12:54

Emlékeztesd erre gyermekedet!

gedai

Magyarország legtragikusabb korszakának mártírjaira emlékeztünk február 25-én, a kommunizmus áldozataira. A történelem sok kegyetlen évtizedet rótt az emberiségre, némelyike századokban mérhetõ. A kommunista korszaknál aligha volt kegyetlenebb. A Gulagot megjárt Szolzsenyicin (a magyar Rózsás János gulagi rabtársa) írta: „A kommunistáknál kártékonyabb embertípust még nem produkált a történelem. … Hataloméhségük, rombolási hajlamuk… elképzelhetetlen minden normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista eltorzult lélek.” Õ mindig tudta, mert átélte, de – hogy tanúságtétel legyen – túlélte. A történelem hozzánk, magyarokhoz ritkán volt kegyes; az elmúlt fél évezredben biztosan nem. A XX. század pedig a legkegyetlenebb volt. Igaz, sokszor mi is bûnösök voltunk, vagyunk.

Az 1919-es vörösterror – elsõ ismerkedésünk a kommunizmussal – megtörténte nem volt törvényszerû.

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők