uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább
2014. január 03., péntek 10:02

Ez a hazám

attila2013

  Legelébb is szeretném kedves Olvasóinkat arra kérni, hogy alábbi soraimat ne tekintsék panaszkodásnak. Tizenkilencedik évfolyamunk küszöbén kényszerülök az alábbiakat mintegy összegzésként szíves tudomásukra hozni. Miután újságírói pályámat csak-csak költőként kezdtem, a költészethez nyúlok vissza helyzetem megértéséhez, természetesen nem a saját, hanem Ady Endre sorait elővéve:

  A ló kérdez
  Nagy Endrének: a magyar Parlamentnek

  Lovamra patkót senki nem veret,
  Be szerencse, hogy senki sem szeret:
  Kocogok, lógok követlen úton
  S hogy merre megyek, nem nagyon tudom.

  S a rossz úton, mert minden ellovan,
  Felüti néha fejét a lovam
  És megkérdi, míg szép feje kigyúl:
  Hát mi lesz ebből, tekintetes úr?

2013. december 12., csütörtök 19:38

Ez a hazám

attila2013

  Mióta élek, úgy éreztem, hogy az északi népek, mint a finnek, a svédek, rokonszenveznek velünk, magyarokkal. Valószínűnek tartom, hogy ez így is van, ám minő csoda, ott is akadnak szennyes lelkű figurái a helyi médiavilágnak, akárcsak itthon, minálunk. A svéd televízió október 23-án sugárzott Magyarországról egy filmet, amelyben úgy mutatott be bennünket, mint rasszistákat, nácikat, szélsőséges antiszemitákat, azaz mint akiket tán a kontinensről is ki kellene űzni. A filmben Heller Ágnes és Alföldi Róbert osztották az igazságot, s e két név elegendő ahhoz, hogy értsük, otromba hazugságokat közöltek a svéd nézőkkel, akik közül remélhetőleg nem mindenki hitte el ezeknek a szavait.

  A módszer elég régi, hiszen október 6-a előtt hallottam egy rádióműsorban, hogy 1849-ben az Allgemeine Zeitung című német lap (lehetséges, hogy a mai elődje) azt írta, hogy gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok, aki akkor már Aradon fogságban volt, Budavár ostrománál a hadifoglyokat kivégeztette.

2013. november 14., csütörtök 01:00

Ez a hazám

attila2013

  Nem először tudatom kedves Olvasóinkkal azt, ami tulajdonképpen magánügyem: református vagyok. Református létemre be kell vallanom, mindig nagyot dobban a szívem, amikor Ferenc pápáról hallok. Szerencsére nem vagyok egyedül, hiszen tudjuk itáliai tudósításokból, amióta őszentsége beköltözött a Vatikánba, s mióta megszólal, azóta megtelnek a templomok Olaszor-szágban. Minden szavának súlya van. Boldog voltam, amikor láttam, köztársasági elnökünk homlokára keresztet írt hazánk vizéből, melyet Áder János vitt magával. S amikor az elnöki látogatásról szóló tudósításokat olvastam, boldog voltam, hogy ott kifejezésre juttatták, bizony a papoknak nemhogy nem szabad politizálniuk, hanem végeredményben kötelességük ezt a munkát végezniük. Már a 90-es évek elején – mindenfajta tolakodás nélkül közlöm – írtam arról, hogy a pásztornak a nyájat terelnie kell, írtam ezt azért, mert az akkori szocialisták és szabad demokraták és nagyon sokan papagáj módjára mondták: a papok nem politizáljanak, hanem imádkozzanak. Számtalanszor hallottuk ezt a legismertebb pap-politikussal, Tőkés Lászlóval kapcsolatban.

2013. szeptember 02., hétfő 02:00

Ez a hazám

attila2013

  Nagy lelki fájdalommal írom le megállapításomat: nagyon buták vagyunk mi, magyarok. Ám le kell írnom, hiszen nap nap után hallom ellenzéki, leginkább a magyar szocialista pártbéli politikusok okos felvetéseit, bölcs kijelentéseit, azaz ha nem szavazunk kétharmadot a parlamentben a Fidesz–KDNP-szövetségnek, akkor tán – legalábbis hallván az említett jelenlegi ellenzékieket – Magyarország már tejben-vajban fürdő Kánaán lenne. Sőt! Ha visszaemlékeznek a 90-es évek előtti átkosra, onnan vehetjük a dolgok lényegét, azaz egy-két lépés és már megelőzzük a fejlett Nyugatot. Nos, ahogy akkor nem sikerült megelőznünk a fejlett Nyugatot, úgy ha – Isten őrizz! – marad Bajnai Gordon a maga kormányával, akkor már Görögország, Portugália, Spanyolország után kullogunk valahol messze-messze mindentől s mindenkitől elmaradva. Mindez nyílt titok. De nem titok az, hogy említett „nagy felkészültségű” Bajnai Gordon és egy másik „világproletár” Mesterházy Attila nagyon nehezen egyesülnek, pedig azt tőlük tudjuk, a világ proletárjainak sikerülni szokott.

2013. augusztus 01., csütörtök 02:00

Ez a hazám

attila2013

  Ha emlékezetem nem csal, azért régebben is jártak ránk, így a nyár derekán forró napok. Harminc esztendeje is bőven ittuk a vizet, besötétítettük a lakást, bekapcsoltuk a ventilátort, huzatot csináltunk. Pedig akkoriban a rádió, a televízió nem kürtölte félóránként a fülünkbe: hőségriadó! Nekem ettől a szótól, hogy riadó, némiképp összeszűkül a gyomrom, már nem is annyira a hőségtől félek, hanem mindattól, amivel meteorológusok, orvosmeteorológusok riogatnak. Enyhén szólva is túlzásnak tartom az ilyen nagymérvű ijesztgetést, bár szomszédom azt mondja, igenis van értelme a gyakori figyelmeztetésnek, hiszen gondoljak csak az idei március 15-re. Akkor – magyarázza – jóval korábban figyelmeztettek, senki ne keljen útra, mondjuk a jövő hét végén, mert ítéletidő várható. Aztán mégis volt, aki télikabát nélkül ült be az autójába valahol Nyugat-Magyarországon, hogy aztán Veszprém térségében több méteres hóakadályba ütközzön. Lehet, hogy mégis a riogatóknak van igazuk, ám jobb lenne, ha mindenki saját fejével gondolkozna és felkészülne hófúvásra, kánikulára, amit azért a meteorológusok jó előre pontosan jeleznek.

2013. augusztus 02., péntek 21:56

Ez a hazám

attila2013

  Szomorú hírrel kell kezdenem jegyzetemet: Elhunyt Kiss Dénes. Az író, költő, közéleti személyiség, szerkesztő bizottságunk elnöke volt. A Magyar Köztársaság babérkoszorújával tüntették ki, hatvan kötete jelent meg, versek, tanulmányok, de némelyike nyelvészeti szempontból is jelentős. Kiss Dénes alapította és elnöke volt a Trianon Társaságnak, s minden bizonnyal még nagyon sok érdemét sorolhatnám, ám inkább emlékezem. Már a kilencvenes évek elején együtt munkálkodtunk a Magyar Fórum szerkesztőségében, majd az Új Magyarországnál, azt követően a Pesti Hírlapnál, végül itt az Új Időknél, amelynek sokunkkal együtt ugyancsak alapítója volt. Boldog emlékű Sándor András halála után SándorAndrás-emlékgyűrűt adtunk át, tán öt éven keresztül. Természetesen Kiss Dénes is megkapta. A kitüntetettek András-napkor a remek publicista sírjánál az egri temetőben emlékbeszédet mondtak. Dénes is. Együtt, kettesben tettük meg az utat, jó hangulatban, s hála Istennek, ő roppant beszédes hangulatban volt. Elmesélte bizony nem éppen örömteli és gondtalan falusi gyermekkorát, elmondta ötvenhatos forradalmi cselekedeteit, amit természetesen megszenvedett, mint sokan mások, ám őt egy életre kizárták Magyarország összes egyeteméről. Úgy volt ő „egyetemi tanár”, hogy nem volt diplomája, de tanított rendületlenül. Előadásokat tartott a magyar nyelv nagyszerűségéről, a hazaszeretetről és természetesen a költészetről. Amikor honti házam falán a Pongrátz Gergelytől kapott Mindent a Hazáért érdemrendemet kitettük, szinte természetes, hogy Kiss Dénest hívtam, hogy az ott megjelent kétszáz főnyi meghívottnak szóljon a magyarság nagy szabadságharcáról. Jól emlékszem: nyári záporban állták őt körül, s eső ide, eső oda, itták szavait. A szó, mint ötvenhatban a géppisztoly, úgy volt a forradalmat követő évtizedekben a fegyvere. Mindig mögöttünk állt, számtalan tanácsát tudtam megszívlelni, mint az olyan emberét, akit a másik, mert én úgy voltam vele, becsül, tisztel és szeret. Kiss Dénes hiányozni fog! A költőt a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia és a Trianon Társaság saját halottjának tekinti.

2013. július 07., vasárnap 10:25

Ez a hazám

attila2013

E hasábokon már többször emlegettem, hogy vérbeli protestáns nagyanyám, Huszár Krisztina úgy tudta kimondani valakiről, hogy római katolikus, hogy az felért egy nyolc napon túl gyógyuló testi sértéssel… Ennek ellenére állítom, hogy hozzám, a természetesen szintén reformátushoz roppant közel áll Ferenc pápa. S gyanítom, nagymama is elégedetten olvasná az alábbi sorokat, ezeket a gondolatokat, hiszen sosem volt se kommunista, se liberális, vagyis hiszem: Orbán Viktorhoz is közel állna. Mondom ezt azért, mert a pápa és a miniszterelnök mintha azonos nézeteket vallana. Lássuk csak: „Bergoglio ezekben az időkben emelkedett az argentin egyház hierarchiájában. 2004-ben a püspöki konferencia elnöke lett. Irányvonala mérsékelt volt, a hatalomtól való távolságtartás és a szociális érzékenység jellemezte, amely tért hódított a konzervatív hagyományú egyházakban. Ez az áramlat Bergoglióval az élen élesen bírálta a 90-es évek neoliberalizmusát és az IMF receptjeit, amelyek mindig a legszegényebbek kárára törlesztették volna a külső adósságot.” Később ezt mondja: „Fontos lenne, hogy a különböző országok kormányai a munka kultúráját erősítsék a segélyezés kultúrája helyett. Igaz, hogy válsághelyzetben a segélyezésre is szükség van, de aztán munkahelyeket kell teremteni, mert nem győzöm hangoztatni, hogy a munka méltóságot ad.”

2013. június 02., vasárnap 13:47

Ez a hazám

attila2013

A nagyformátumú, lengyel származású amerikai politikus Zbigniew Brzezinski Pozsonyban tartott előadásán a lényegre tapintott. Azt mondta, Európa már nem az európaiaké, hanem a bankoké lett. Ez hát az oka annak, hogy Európa ma már – például a Balkánon – szitokszóként használtatik. És nem csak a Balkánon! Hazánkban is növekszik azoknak a száma, akik korántsem úgy tekintenek földrészünkre, mint mondjuk húsz-harminc esztendővel ezelőtt. Alapjában véve nem csodálkozhatunk rajta, hiszen sokat emlegettük már e hasábokon is, hogy annak idején Horn Gyula, a pufajkás kommunista miniszterelnök zsákszámra hordta haza Németországból a különféle kitüntetéseket és a velük járó, akkor még márkakötegeket. Aztán tessék! Most ugyanezek a németek Daniel Cohn-Bendit európai parlamenti képviselőt jutalmazták valamiféle magas kitüntetéssel, amelyre az ugyanúgy érdemtelen most, mint annak idején Horn Gyula volt. Pusztán ezek kapcsán is kijelenthetjük: Nyugat-Európa erkölcsileg leszálló ágban van, s nem is tudom, mi mentheti meg. Talán Ferenc pápa lenne erre alkalmas és hivatott, aki legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a pápaválasztáskor a vatikáni dolgozóknak szokásjogon járó pénzjutalmat (ötszáz euró/fő) nem osztotta ki, mondván, hogy azt a vatikáni alkalmazottak felajánlják a szegényeknek. Érthető! Valószínűnek tartom: a pápai székhelyen tevékenykedő különféle alkalmazottak tisztes jövedelmet élveznek, azaz erre a „borravalóra” nem lehet szükségük. A szegényeknek viszont egyre nagyobb szükségük van, amit bizonyít az amerikai politikus kijelentése is, miszerint Európát megkaparintották a bankok. Ferenc őszentsége azóta a vatikáni bank felügyeletét ellátó bíborosok anyagi juttatását is megvonta.

2013. máj. 01., szerda 14:00

Ez a hazám

attila2013

Ha kedves Olvasóink közül valaki jártában-keltében – Rómában vagy a Vatikánban – találkozik Ferenc pápával, kérem, adják át üzenetem: Hont és Drégelypalánk között a Tsitári Máriánál imádkozom érte, éljen minél tovább erőben, egészségben!
  Legyen képes arra, hogy éveken át betölthesse szent hivatását azokért a szegényekért, akiket – mint arról egy korábbi beszédében említést tett – a Világbank, avagy a bankvilág tett tönkre, mint most a szerencsétlen ciprusiakat, akikre figyelmemet nemcsak ez a mindennap hallható hírözön keltette fel, hanem az a mocskos, Németországban készült, gyermekeknek szóló rajzfilm, amelyről még a magyar miniszterelnök is említést tett. A produkció alkotói szerint azért készült, hogy a figyelemmel tévéző német gyerekek nehogy görögösödjenek, ciprusiasodjanak, avagy magyarosodjanak…

2013. április 01., hétfő 13:47

Ez a hazám

attila2013

Kárpát-medence-szerte dúlnak háborúk. Erdélyben a székely zászló a támadás célpontja, a Délvidéken a magyar szó, a Felvidéken pedig a magyar állampolgárság ügye. A háború begyûrûzik Csonka-Magyarországra is, méghozzá éppen a Tisza-parti Szolnokig… Némiképp stílszerûen, hiszen Trianonban annak idején a románok a Tisza vonaláig szerették volna „visszaszerezni az õsi román földet”! Az összes említett csatatéren zajló nyilatkozatözön, különösen ebben a humánus, liberális Európai Unióban, ahol, mint tudjuk, rettenetesen sokat tesznek az emberi jogok érvényesüléséért, a családon belüli erõszak megfékezéséért, a gyermekek jogainak védelméért… Ez utóbbi kijelentésemet kérem ironikus megjegyzésként tudomásul venni, hiszen miféle európai nemzetközösség az, amely szemet huny, hogy a Délvidékre beszivárgott, mindenféle Balkánról jött náció ifjú tagjai a magyar szó hallatán bokszer, baseballütõ után nyúlnak, ahol egy százévesnél idõsebb tanárnõ állampolgárságát megvonják, mert a szlovák mellé felvette a magyart, s miféle Európa az, ahol õsi zászlók középületen való megjelenése felháborodást vált ki? De hát roppant naivak lennénk, ha mindezt az ellenünk elkövetett ocsmányságot az unió számlájára írnánk. Higgyék el, kedves Olvasóink, hogy mindennek a tûzfészke Budapesten van. Azok, akik Budapestrõl keltik rossz hírét Magyarországnak, gyûjtik a szövetségeseiket a környezõ országokban, amint azt jól láthattuk a Paul Lendvai által készített osztrák televíziós produkcióban is.

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők