uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább
2014. január 03., péntek 14:36

Soli Deo gloria

Csűrös Csilla

  De jó magának! – válaszolta ifjú beszélgetőpartnerem, amikor hazánk helyzetével kapcsolatban azt találtam mondani: Néha már látni vélem a fényt az alagút végén.

 Nem győzködtem, hátha előbb-utóbb ő is érzékeli, ahogyan a puzzle-darabkák a helyükre kerülnek…
Az elmúlt évek történéseit átélve – de át nem látva – született meg bennem ez az érzés, ez a látvány. Mintha egy kirakós ábrát ráztak volna apró darabokra, hogy aztán új kép alakuljon ki belőlük. A rakosgató(k) ismeri(k) a sorrendet, az új összefüggéseket, s bizonnyal azt is, mit ábrázol majd az új alakzat. Mi, a rázogatás és rakosgatás elszenvedői pedig egyelőre csak kapkodjuk a fejünket, próbáljuk érteni és értelmezni nagyobb összefüggésekben is a zűrzavarosnak, olykor el nem fogadhatónak, olykor érthetetlennek érzett történéseket.
 A békemenetek irdatlan sokasága, derűje és méltósága ugyanakkor azt is üzente nekem, hogy mégiscsak sok mindent értünk, megértünk, átlátunk, amit meg nem, azt az egyelőre el nem játszott bizalom pótolja.

2013. december 12., csütörtök 18:31

Szívünkbe írva

Csűrös Csilla

  „Még az esküvőmön is, amikor bevonultunk a templomba, az jutott eszembe, hogy Istenem, ez neki nem adatott meg! – meséli Kiss Réka, a Tóth Ilona tragikus történetét feldolgozó, édesapjával közösen írt, A csalogány elszállt című könyv egyik szerzője, két bájos, szöszke kicsi lány ifjú édesanyja. 

  – És erre gondoltam a gyerekeim születésekor is. Ugyananynyi idős voltam, amikor elkezdtem foglalkozni a koncepciós perével, mint akkor ő, huszonnégy éves. Szinte végigéltem vele a bebörtönzését, a kínjait, az elhúzódó perét, az elítélését, a kivégzését. Mélyen hívő, tiszta lelkű fiatal lány volt, aki orvosi hivatása szerint segíteni akart – ehhez képest válogatottan kegyetlen eszközökkel gyilkoló, elvetemült szörnyeteget kreált belőle a Kádár-diktatúra, csak hogy a forradalmat gyalázva igazolhassa önmagát itthon és külföldön. És még ma is vannak a történészek között is olyanok, akik az akkor született, leírt dokumentumoknak hisznek… Mennyi, akkor külföldre távozott ávós mérgezi, mérgezte odakint is a forradalom tisztaságát!”

2013. november 14., csütörtök 01:00

Észrevétlenül

Csűrös Csilla

  (Két és fél nap alatt több mint tizenhatezren jöttek el. Lehetséges, hogy közülük sokan azt sem tudták, pontosan miért, hová is jöttek. Egyszerűen csak érdekes volt a nyüzsgés a múzeumkertben, a sokféle színes prospektussal, szórólappal, füzettel, ízletes csemegékkel csábító sátrak erdeje, a fejtörő játékok nagyoknak és kicsiknek. Ők még nyereményeket és lufikat is kaptak. Vonzott a kirakodóvásár, a sok mosolygós arc, szokatlan volt a jövő-menő, beszélgető apácák látványa, elgondolkodtattak, megszólítottak a feliratok és a standok házigazdái egyaránt. A jó közérzetet nemcsak a bejáratnál kínált, házi szilvalekvárral megkent karéj kenyér elfogyasztása, hanem a nagyszínpadi koncertek sora is fokozta. Gyerekeknek, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt akadt a nap folyamán kedvére való: János vitéz családoknak commedia dell’arte stílusban, megzenésített vers, ír muzsika, magyaros és világzene, tehetségkutatókon befutott sztárok koncertje. A színpad előtt esténként a zene ritmusára táncoló, nevető fiatal apácákkal.

2013. szeptember 02., hétfő 02:00

Együtt, Lét

Csűrös Csilla

  Megunhatatlan bája van annak, amikor a balliberálisok önkritikát gyakorolnak. Újra meg újra Fesztiválra készültek – cserkésztábor lett belőle. Kinek több öröm, kinek némi hiányérzet, de mégis nagy sereglés volt az NNT, azaz a Nemzeti Nagytábor Ócsán. Az összmagyarság cserkészünnepe a magyar cserkészszövetség születésének 100. évfordulóján.

  Igaz, a hatalmas területen a vártnál-reméltnél kevesebb alkalom nyílott a Felvidék, a Délvidék, Erdély, Kárpátalja, a tengeren inneni és túli csapatok és az anyaországi cserkészek kézfogójára, de például a nagyenyediek mégiscsak úgy összebarátkoztak a szentimrevárosiakkal, hogy kölcsönös meghívással búcsúztak egymástól, mégiscsak születtek barátságok, voltak jó programok, közös élmények, közös imák és tábortűz helyett – a nagy szárazság miatt – tábormécsesgyújtás sok nevetéssel, énekszóval.

2013. július 07., vasárnap 09:49

A civil erő

Csűrös Csilla

  A két világháború közti Magyarországról tanulván, olvasván döbbentem rá igazán, milyen eleven és lüktető volt – a trianoni sokk ellenére is, vagy tán épp annak következményeként? – a kor közösségi élete. Hány és hány szervezet, egyesület, egylet, csapat, társaság és kör szerveződött, működött társadalmi rétegződés, munka- vagy érdeklődési kör, vallás, életkor, nem, lakhely, kulturális vagy egyéb szabadidős tevékenység és még számtalan szempont szerint! Milyen színes, változatos és erős volt az a társadalmi szövet, amelyet aztán durva hatalmi szóval szaggattak szét a vörös diktatúra évtizedeiben! Megfosztva szinte mindenkit a közösségben létezés örömeitől, tömegeket kiszakítva, elűzve ráadásul saját életterük vonzásköréből – atomizálva a társadalmat, melynek következményeit a következmények nélkülivé vált országban máig szenvedjük.
  Az elmúlt húsz évben aztán – szűkülő anyagi lehetőségek, gazdasági válság közepette, fáradó, csalódott, közömbössé váló országlakókkal – kínkeservesen próbáltunk talpra állni, újjászervezni és újraszerveződni, próbáltuk fel- és kiépíteni a magunk civil életét. És most óvatos örömmel, még óvatosabb bizakodással merem azt mondani: már látszanak az eredmények.

2013. június 02., vasárnap 11:32

Generációs kézfogó

Csűrös Csilla

Adenauer idejében ez biztosan nem történhetett volna meg! – csóválja fejét az idős könyvkiadó. – Hogy Magyarországot azért támadják Európában, mert alaptörvényébe írja Isten nevét, vagy mert tiltja a homoszexuálisok házasságát?! Idejutottunk. Az én generációm lehet, hogy szegényebb volt, de bizonyos, hogy erkölcseiben sokkal erősebb Európa-szerte. Ha ez a szemlélet uralkodik továbbra is, nem sok jót jósolok ennek a vén kontinensnek, hacsak a gondviselés valami váratlan fordulattal közbe nem lép… – legyint lemondóan.

  Ám azért mégis Chesterton írásainak újbóli kiadását fontolgatja, hátha általa többekhez eljut a kereszténység lényegét jelentő tanítás, a hit-remény-szeretet örök kapaszkodója. Azt a huszadik század eleji angol gondolkodót népszerűsítené, aki a józan ész nevében tiltakozik az államszocializmus és a nagytőke egyetlen szellemmé és testté váló, minden világjobbító törekvést legyőző túlhatalma ellen, aki szerint a gazdagság szülte legrosszabb modern gondolat az otthon, az otthonosság érzetének folyamatos támadása.

2013. máj. 01., szerda 02:00

Feltámadásra várva

Csűrös Csilla

Reményekkel teli töprengés

Örökké derűsnek lenni, hinni, bízni és remélni a dolgok jobbra fordulását, életünk apró puzzle-darabkáinak kedvezõ elrendezõdését. Tudomást nem venni sok-sok igazságtalanságról, méltánytalanságról, értelmetlen, ártalmas vagy kevéssé tisztességes döntésrõl. Tudomásul venni az örök alkalmazkodók örök helyezkedését és örökös sikereit, az örökös harcot a kiszorítottsággal, a kiszolgáltatottsággal, az örökké vesztésre álló tisztes szándékot.

Nehéz. Nagyon nehéz.

Mert olykor fogytán a hit, apadóban a bizalom – és mégis, mégis reménykedni kell! Mert a józanész pontosan tudja, milyen nagy a tét… Hogy a „most vagy soha!” nem pusztán egy múltbéli fogadkozás megidézése, hanem nagyon is pontos létállapot-definíció. Hogy a cél vonzó, a stratégia pártolandó, a kivitelezõjét is csak támogatni, elismerni lehet heroikus harcában – ám a taktika fájdalmas, olykor hamis és elfogadhatatlan, és a percemberkék dáridója egyre hangosabb…

2013. április 01., hétfő 12:08

Március idusára

csuroscsilla

Nem tudok szabadulni a történetétõl. Újra és újra eszembe jut. Újra és újra írnom kell róla.

A brassói tanáremberrõl, aki soha, senkinek nem beszélt életének arról a hat évérõl, melyet a nyolcvanas években szenvedett el a kegyetlen szigoráról hírhedt szamosújvári, illetve jilavai börtönben. A büntetés oka: egy tanítványa révén hozzá is eljutott, õ is megnézte azt a videokazettát, melyen Horthy Miklósnak a 2. bécsi döntést követõ észak-erdélyi bevonulása és a magyar katonákat ujjongva fogadó tömeg volt látható…

Hogy szabadulása után még hosszú idõn át felriadt éjszakánként, nappal pedig gyakran a függöny mögül kémlelte az utcát, errõl is csak a felesége és a fia tudott. Hogy nem árulta el tanítványát, arról is. Hogy szíve szorult, könnye hullt a videó megtekintésekor, arról is.

Magát a történetet én is csak anyásan kedves mosolyú, ám gyémántkeménységû feleségétõl tudom.

Magyarországra áttelepülve a szlovák többségû falu lakói csak azt az irtózatosan kemény munkát látták, ahogyan a „románok” – õk, s nem csak õk mondják így mindmáig gyakorta – megpróbáltak gyökeret verni, új otthont teremteni a kényszerbõl elhagyott régi otthon helyett.

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők