uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább

Rendületlenül

Értékelés:
(0 szavazat)

Mal rik-uj

  Összeszorult a torkom, amikor ennek a cikknek a megírására megkaptam a felkérést: „A következő, s egyben az utolsó számunk búcsúzó cikke miatt keresem.”

  Lezárult egy korszak. Barátunk, főszerkesztőnk, Vödrös Attila belefáradt a lap fenntartásáért folytatott kilátástalan és állandó küzdelembe. Egész életében a hazáját és olvasóit szolgálta tollával. Rendületlenül.
  Mint ahogy rendületlenül kitartottak mellette az Új Idők olvasói is. Tudom, hogy támogatásuk, bár nem volt elegendő a lap fenntartásához, de mégis: hosszú időn keresztül az erkölcsi erőt adta a munkához. Azt a tudatot, hogy érdemes írni. Van, akivel együtt rezdül a lelkünk, vannak, akikért érdemes rendszeresen összegyűjteni a témákat, kézbe venni a tollat, és írni a magunk közös igazságáról. Arról az igazságról, amelyet mi gondolunk annak, és nem arról, amit tőlünk várnak, vagy amiről azt gondoljuk, hogy elvárnak tőlünk.

  Tettük a dolgunkat érdek nélkül, és bebizonyosodott, hogy Vödrös Attila vállalásában épp ez volt a legnehezebb. De mégis erre biztatott mindig mindannyiunkat. Nem adott sosem főszerkesztői instrukciókat. Hagyta, hogy a kezünket a mindennapok eseményei, az egymásért érzett felelősség és a Szentlélek vezesse. Csodaként éltem meg mindig, amikor összebeszélés nélkül is hasonló témák körül forgott egy-egy szám szinte minden cikke. Az ő szelíd bölcsességét dicsérte a természetes összhang.

  Az igazságról csak érdek nélkül lehet szólni. De épp mert senkinek az érdekében nem áll az ilyen munka, ezért az igaz szó kimondásának fórumait fenntartani nem áll érdekében senkinek. Hála ezért azoknak a támogatóknak, akik rendszeresen vagy esetileg támogatták ezt a szócsövet! Önzetlenségükhöz nem fér kétség. Személyesen is köszönöm. Erkölcsi kötelességünknek tettünk eleget mindannyian.
  Nagy kár, hogy országunk erkölcsi és fizikai megújulásának következő fontos pillanatát, a polgári kormány remélhetően újabb négy évre való megválasztását ez az újság nem érheti meg. A becsülettel elvégzett munkának járhatott volna ekképpen jutalom. Ám ha az újságot nem is láthatjuk többet, a reménység mégsem veszik el. Az Új Idők olvasói – ezt biztosan tudom, és nem csupán hiszem – rendületlenül teszik majd a dolgukat továbbra is, ahogy mi magunk is rendületlenül tesszük a saját dolgunkat tovább. Egy apróság változik csupán: az igazság kimondásának és képviseletének egyik eszköze elhallgat. Tudom, hogy lehetőségeinkhez mérten mindannyian tovább erősítjük a jót, az abba vetett hit fontosságának tudatát, és nemcsak ellene mondunk a gonosznak, hanem mindent megteszünk azért, hogy erre minél több barátunkat is rávezessük.
  Nem a küldetésünk veszett el tehát. Új feladatot kaptunk ezzel az új helyzettel, mindannyiunknak meg kell találnunk az igazság keresésében és hirdetésében az új eszközeinket. Ebben következnek most új idők az Új Idők nélkül.
  Tudom, hogy a szerkesztőséget, a cikkek íróit és az Olvasókat az azonos és stabil értékrend tartotta össze. Nem féltem tehát az Olvasókat attól, hogy épp ők térnének le az eddig közösen járt útról. Sokkal inkább annak a fontosságára szeretném felhívni a figyelmet, hogy országunk megújítása nem ért véget. Ha mi nem dolgozunk tovább éppoly állhatatosan, mint eddig, ha mi nem jutunk el az üzenetünkkel, jó szándékunkkal minél több emberhez, ha mi nem igyekszünk a bizonytalanoknak okos érvekkel elmagyarázni álláspontunk helyességét, megteszik ezt majd azok, akiknek ez az érdekében áll. Pénzt, időt és energiát nem sajnálva most indul a választási kampány, és ha nem is a lelkekért, de a szavazatokért ádáz küzdelem zajlik majd. Azt viszont eddig is láttuk, hogy az érdekből kampányolók számára ha a szavazatokhoz vezető út a lelkek megrontásán keresztül vezet, hát akkor bizony a lelkek elveszejtésétől sem riadnak vissza. Az érdekből cselekvők logikája ekképp hasonlatos a sátáni logikához. Sosem szabad tehát pusztán egy érdekek sűrű szövetére épülő párt támogatására használnunk az eszközeinket. A mi feladatunk a megtévesztett vagy ennek a veszélynek kitett lelkek megmentése, az egyenes, az emberi úton tartása. Ehhez a példamutatás és az egyenes beszéd a mi eszközünk továbbra is. Ebben kell kitartanunk az újságunk nélkül is.
  Személyes példamutatásnak tekintem például azt, hogy miniszterelnökünk a Som-hegyen személyesen adott át egy európai színvonalon felújított turistaházat.   Nem gyárat vagy szállodát avatott aznap a befektetői köröknek gesztust téve, hanem állami pénzből az állampolgárok pihenését szolgáló építéssorozat kezdetét tette ünnepélyessé személyes jelenlétével. Olyan munka indult ezzel erdőinkben, amelynek nem a haszonszerzés a célja, hanem a közjó szolgálata, az átlagember pihenésének segítése.
  Az Index, az Origo és hasonszőrű barátaik természetesen azzal voltak elfoglalva, hogy a miniszterelnöknek be volt-e tűrve a farmerja a bakancsába. Kész csoda, hogy a Pilisi Parkerdő élő fáiba bele nem kötöttek abbéli nagy igyekezetükben, hogy valahogy leszólhassák, kicsinyíthessék az eseményt. Magát a szándékot persze nem lehetett. Lényeglátó újságírók ők is, de érdekükben áll a jót kisebbíteni. A figyelmet lényegtelen dolgokra terelve csámcsogtak tehát a témán. Megbízásból, érdekből. Percemberkék percegtek az erdőben. Persze értem én, hogy savanyú a szőlő. Egyik eredményt követi a másik, olyan dolgokkal foglalkozik a kormány, amelyeknek a népszerűségét épp a mondanivaló és a cselekedetek egysége és a mögötte álló erő adja meg.
  Mátyás király halálát követően néhány évtizeddel a törökök bevették a nándorfehérvári erősséget. A nagy király halála után, a Jagellók trónra jutásával megerősödtek az önös érdekeket képviselő bárói csoportok, akik – gyengekezű királyuk lévén – nagy hatalomra tettek szert, és ezt saját vagyonuk gyarapítására használták, semmibe véve az ország érdekeit. A várat haláláig védő Kinizsi Pál ugyan még többször elkergette a törököket, kivégeztette az árulókat. Halála után azonban a vár és az állampénzek elherdálása miatt meggyengült hadsereg nem tudott tovább ellenállni a hódítók nyomásának. A vár és az ország elesett.
  Ugye milyen ismerős helyzet? A történelem, épp az emberi gyarlóságok miatt újra és újra ismétli önmagát. Idestova fél évezrede idegen érdekeknek van kiszolgáltatva az ország, hol ennek, hol annak. Ötszáz éve táptalaja ez az idegenlelkűségnek, a hazaárulásnak, a hazán való nyerészkedésnek, az érdekből cselekvésnek, a fenéknyalásnak.
  Nem egyszerű egy öt évszázados hagyomány megszakítása. Ehhez újra erős állam kell, tisztességes, a közösséget szolgáló vezetők, erős általános erkölcs, a munkába, egymásba és az Istenbe vetett erős hit.
  Számomra világos, hogy kivel van több-kevesebb közös dolgunk, lelki közösségünk, melyik párt cselekszik a mi érdekünkben. Nincs az országnak más lehetősége, mint az elkezdett átalakítás befejezése.
  Ha nagy feladatba kezdünk, vagy azt épp bevégeztük, helyes szokásunk, hogy imádsággal – ünnepélyes pillanatokban a Himnusz éneklésével – kezdjük meg vagy fejezzük be a munkát, és arra így kérjük Isten áldását.
  Itt végzett munkánk befejeztével Olvasóink iránt érzett szeretettel ajánlom, hogy az Új Időket a Szózat meghallgatásával búcsúztassuk, és ne feledkezzünk meg egyetlen percre sem legfontosabb feladatunkról!
  Egymást, egyúttal hazánkat tovább kell szolgálnunk! Rendületlenül.

Malárik Attila

Olvasás: 6367 alkalommal
Malárik Attila

E-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Legfrissebbek a szerzőtől: Malárik Attila

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők