uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább

Nemzeti ünnepünk után

Értékelés:
(0 szavazat)

gedai

  Ünnepeink sorában a Szent István királyunkat idéző augusztus 20. kétségtelenül „a” nemzeti ünnepünk. A megemlékezések szónokai kiemelik a szent király tetteit, történelmi szerepét, nemzetünk számára ezer esztendőre szóló útmutatását. Az ez évi számtalan megemlékezés – közöttük a legmagasabb szintű egyházi és állami vezetőinké – ezt vetítette elénk; dicsőítették az államalapítót (valójában már a százesztendős államot európai királysággá emelőt), közigazgatás- és egyházszervezőt, a királyt, a szentet. Joggal és okkal.

  Szent István ezer éve történelmi mérce. Politikai és társadalmi mozgalmak, szervezetek hitelességüket Szent István törvényeivel, legendáival igyekeztek és igyekeznek igazolni; gyakran egy-egy kiragadott részletet abszolutizálni. Napjainkban így ragadják ki a környezetéből az „Intelmek” 6. pontját, és szinte már a történelemhamisításig abszolutizálják és értelmezik (félre): „…a külhonból érkezők nagy hasznot hajthatnak, minthogy különféle tájakról és országokból jönnek… fiam, vedd gondjaidba és tartsd tiszteletben őket…”

  Mai szóval: fogadd be az idegeneket, és részesítsd őket pozitív diszkriminációban. Bölcs királyaink többször fogadtak be idegeneket, akik közül sokan – kunok, jászok – részévé váltak a magyarságnak, mások – szászok – megőrizve eredeti nyelvüket, szokásukat éltek a magyar király alattvalójaként. Ám akik a magyar törvények, érdekek ellen fordultak, kiűzték őket országunkból, amint tette ezt II. Endre király 1225-ben a korábban befogadott német lovagrenddel. A későbbi századokban azonban befogadtunk oláhokat, tótokat, rácokat, németeket. Itt lehetőségük volt nemzeti identitásuk megőrzésére. (Igaz, a Habsburg „magyar király” gyakran ezt ellenünkben tette.) Eredmény: Trianon! Elveszett területünk hetvenkét százaléka, rajta 3424000 magyar ajkú lakossal, akiket megfosztottak mindazon jogoktól, amelyeket az elmúlt századokban az itt élő nemzetiségek a magyaroktól megkaptak. Eredmény: 2013-ban az elcsatolt területekről mindössze ötszázezer magyar vállalta (merte vállalni?) magyarságát. Mi történt majdnem hárommillió magyarral? Ezt csak nemzetgyilkosságnak lehet értelmezni!

  Az „Intelmek” 6. pontját hirdetők gondosan elfeledkeznek a többi pontról. Nem idézik a hitről írottakat. Pedig „…parancsaink között a szent hitet tesszük első helyre”, írja az 1. pont. De főleg elkerülik a 8. pontban írottakat és azok mai értelmezését: „…Nehéz lesz megtartani királyi hatalmadat… ha nem fogod követni az előtted uralkodó elődeidet. Hiszen melyik görög kormányozhatná a latinokat görög szokások szerint, vagy melyik latin kormányozhatná a görögöket latin szokások szerint? Semelyik. Ezért az én gyakorlatomat kövesd!” Azaz fejedelmi elődeidet, az Árpádoktól származott fejedelmeket kövesd, a magyar hagyományok szerint uralkodj. A görög Bizáncra és a latin nyugatra vonatkozó korabeli példa pedig azt fejezi ki, hogy bennünket, magyarokat magyarul, magyar törvények és szokások szerint kell kormányozni, és ahogyan kormányzásuk módját Szent István korában nem határozhatta meg sem Bizánc, sem Regensburg vagy Mainz és Aachen, úgy nem határozhatja meg napjainkban sem Brüsszel, sem Strasbourg vagy Berlin és Párizs.

Dr. Gedai István

(A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója)

Olvasás: 12509 alkalommal
Dr. Gedai István

E-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Legfrissebbek a szerzőtől: Dr. Gedai István

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők