uj-idok-header-newspapers3

Mi az Új Idők?

Az Új Idők a nemzet érdekeit szem előtt tartó időszaki kiadvány. Tizennyolc esztendeje, Pongrátz Gergellyel, az 1956-os forradalom és szabadságharc Corvin közi parancsnokával indította útjára Vödrös Attila, a nem sokkal korábban a szocialista–liberális kormányzat által drasztikusan felszámolt Pest Megyei Hírlap főszerkesztője.

Tovább

Kereszt és kard

Értékelés:
(0 szavazat)

gedai

  Azok a magyarok, akik lelkükben, egész szellemiségükben – és nem csak állampolgárságukat tekintve – magyarok, mindinkább vágyódnak a Szent István-i Magyarország, annak keresztény, magyar nemzeti értékrendje után. Vágyódnak, mert a XX. század elnemzetlenedése, anyagiassága, a nemzetközi pénzügyi hatalom (lásd: Bilderberg-csoport) ezt megvalósítani akaró uralma olyan erkölcstelen világot hozott létre, amely hamis ideológiájával az embernek mint Isten képmásának létét, értékét, lelkét vonja kétségbe.

  Nekünk, magyaroknak van (lenne?) kiutunk az erkölcsi válságból. Árpád fejedelem dinasztiájának szent királyai nemcsak kegyes uralkodók voltak, hanem bölcs diplomaták, ha pedig kellett – és sokszor kellett! –, hadvezérek is. A tizenegy évszázados magyar állam történelmének folyamán Árpád fejedelmünk mellett ők, Szent István és Szent László mutattak utat; az ő kereszténységük és magyarságuk a későbbi megfogalmazás – Isten és Haza – eredete. A két szent király tettei mutatják, hogy kereszt és kard harmóniában lehet, ha a kard a keresztet valló nemzetet védi.

  Történetírásunkban nemritkán találkozunk – előítéletektől cseppet sem mentes – olyan hangsúlyeltolódással, amely már történelemhamisításnak is ítélhető. Ilyen hangsúlyeltolódásnak tekintjük a XI. századról írtakat, amelyek erőszakos keresztényterjesztésről, véres pogányüldözésről, ennek ellenhatásaként pedig pogánylázadásokról beszélnek. Elrettentő példaként idézik – többek között – Koppány felnégyelését, Vazul megvakítását. Mindkettő igaz; ám mindkettő dinasztián belüli trónutódlási küzdelemmel függ össze, a pogány vonulat csak motiváció. Az Álmos és Árpád fejedelmek alapította dinasztia X. századi fejedelemválasztási rendje szerint Koppány, majd Vazul trónigénye aligha volt alaptalan a Géza fejedelem által bevezetett primogenitúrával (elsőszülöttségi jog) szemben. A kereszténység erőszakos terjesztése elleni pogányfelkelések pedig feltételezhetően az idegenek és a közéletben betöltött túlzott szerepük elleni fellépések voltak. Koppánynak a magyar történelemben példa nélkül álló kegyetlen meggyalázása aligha az ifjú István fejedelem intézkedése volt; sokkal valószínűbb, hogy a Géza idejében befogadott, István seregében jelentős szerepet betöltő (vezér?) Vecelin sváb lovag rovására írandó, bár nem zárható ki István anyjának, Saroltnak – érdekeltsége folytán – a szerepe sem.

  Istvánra a keresztény erkölcs mindennapi gyakorlása és a magyar hagyományok védelme volt jellemző. Egyértelműen kitűnik ez a fiához, Imre herceghez írt Intelmekből. A keresztény hit és az egyház védelmére inti, tanácsolja idegenek befogadását, de hangsúlyosan írja elő számára fejedelmi elődeinek követését; ahogyan nem lehet a latinokat görög és a görögöket latin szokás szerint kormányozni, úgy kell a magyarokat a magyar törvények szerint kormányozni, értelmezendő az Intelmek tanácsa. István keresztény uralkodói tettei csodálatot váltottak ki Európában. (Thietmar merseburgi püspök: „Sohasem hallottam valakiről, aki így kímélte volna a legyőzöttet.”) István Vazulnak még a gyilkossági kísérletét is megbocsátotta. De határozott és erős kézzel verte vissza hadseregével a „keresztény” Konrád császár hódító szándékú támadását.
  Az István király halálát követő felkelések pedig még világosabbá teszik, hogy azok nem a kereszténység ellen irányultak, hanem az idegenek kártékony és magyarellenes befolyása ellen. A magát idegenekkel körülvevő „velencei” Péter király ellen királlyá tett Aba Sámuel is keresztény volt, majd a másodszori felkelés élére állt András is, míg Péter hűbért fogadott a császárnak. Ugyanígy védte függetlenségünket Szent László király is a „keresztény” Henrik császár ellen alig több mint két évtized múltán. Két szent királyunk szentként nemcsak keresztet tartottak kezükben, hanem királyként kardot is.
  A történelem folyamán birodalmak születnek és semmisülnek meg. A magyar birodalom a kereszt és a keresztény Európa védelmében 1526-ban elbukott.   Ugyanezért további másfél évszázad alatt elvérzett. Az elpusztultak helyére pedig idegen királyok idegeneket telepítettek, akik több helyen túlsúlyba is kerültek.   Ez – a nemzetközi liberalizmus mételyével, 1919 patkánylázadásával – Trianont eredményezte. Szent királyaink országa megcsonkult. A magyar nép – ha későn is, de – felismerte, hogy az 1919-hez vezető út nemzethalálhoz vezet. 1938-ban látványos hitet tett, hogy a Szent István-i úton kíván haladni.
  Meggyengített országunk azonban kényszerpályára került; a II. világháború és következményei kivédhetetlenek voltak. A nemzetközi liberalizmus és diktátorai újabb patkányhadat zúdítottak ránk, akiket ’56 lángjai sem égettek el. A nap 1990-ben kezdett fényleni, de a magyarság valójában csak 2010-ben ocsúdott kábulatából. Világossá vált, hogy jövőnk útja a nemzet keresztény útja. Képviselőinek megadta azt a lehetőséget, hogy olyan – a történeti alkotmányunk részévé váló – alaptörvényt hozzanak, amelynek hitvallása Istennel kezdődik, hivatkozik Szent Istvánra és 1956 szabadságharcára.
  A ránk törő idegen hódítóknak hosszú a sora; fegyverrel vagy ránk kényszerített, békekötésnek nevezett területrablással, országcsonkítással szenvedtettek bennünket. Túléltük. És túl fogjuk élni a nemzetközi pénzhatalomnak a pénz fegyverével gyarmatosító támadását is. Ehhez azonban Szent István-i út kell! Ahogy 1938-ban Szent István-évvel erősítettük magunkat, ezt tesszük most is; Székesfehérvárott – nemzeti emlékhelyünk helyszínén – a 2013. évet Szent István-évnek nyilvánítottuk. Hajdan Európa egyik legmonumentálisabb, pompázatos templomának romjai között, a szent király ereklyéi előtt idézzük első királyunk, első szentünk kereszténységét és magyarságát. Mindenkor, de most különösen figyelmezzünk Szent István Intelmeire, annak minden mondatára. Ne csak az idegenek befogadását engedjük (korunk ellenségei ezt – és csak ezt – ugyancsak szorgalmazzák), hanem követeljük, hogy magyar hagyományaink szerint magyarul kormányozzanak bennünket. Tartsuk magasra a keresztet, de fogjuk a kardot is! Imádságunkat is magyarítsuk; ahogyan az agyonhallgatott Somogyváry Gyula imádkozott: „A tenyereden, Isten-apánk / hordod az ember-milliókat. / Mi is elférünk békében ottan, / csak vesd ki köztünk az árulókat!” – Úgy legyen!

Dr. Gedai István

(A szerző a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója)

Olvasás: 12753 alkalommal
Dr. Gedai István

E-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Legfrissebbek a szerzőtől: Dr. Gedai István

Az Új Idők következő száma - ha az igért segítséget megkapjuk - 2014. január 10-én jelenik meg. Kérjük keressék a megszokott helyeken!

Török János alkotása

Jézus születése - Török János alkotása

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok

Vörösmarty Mihály - Szózat

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Giovanni Bellini alkotása

Mária a gyermekkel - Giovanni Bellini alkotása

Köszönjük támogatásukat

Irházi Erzsébet, Metz B. Beáta, Dalmay Árpád, dr. Dávid Lászlóné, V. L., dr. Vekerdi József, Láng Miklósné, Vígh Gábor, dr. Ita Jenő, Szigethy József, Dudás Antalné, Kertész Károlyné, Totth Elemér, Rébay Péter, Széles Imre, Révay György, Utasi Jánosné, Hegyi Katalin, Borsay Györgyné, Szenkovitz Ernőné, Sprincz Emma, Dáné Erzsébet, Szabadfi Erzsébet, Madaras Barbara és Károly, dr. Juhász Béla, Csabai Mihály, V. L., Fromann Zoltánné, Baranyai Veronika, Vereb Mihály, dr. Dávid Lászlóné, Metz B. Beáta, Szirmay Zoltánné, Marton Józsefné, Sebők Ferenc, Biczó Erzsébet, Wingert Magda, Kovács Ibolya, Dávid Szaniszla, Hegyi Katalin, Erdei Imre János, Kiss Attila, Kürthy István és neje, Pálos Frigyes, Őri Jenő, Horváth Attiláék, Otruba István, Chabrecsekné Kisházi Terézia, Vass László, Skoda Ferencné, Baán Etelka, Maróthi Mihályné, Rébay Péter, Körtvélyessy Lászlóné, Andrásfalvy Bertalan, Vörös Zoltánné, Dudás Antalné, Farkas Pálné, Trnovszky M. Katalin.

Mindenkori segítségüket hálásan köszönjük!

Kondor Katalin Tükörcserepek

Tükörcserepek

 A Kairosz Könyvkiadó megjelentette a nagyszerű publicista, Kondor Katalin Tükörcserepek című könyvét. Az Új Időkben közölt írások hűen tükrözik az elmúlt esztendők politikai, közéleti történéseit.

http://kairosz.hu/p/9813/tukorcserepek

Új Idők