2014. január 03., péntek 14:24

Postánkból

  Az amnéziát sem szabad túlbecsülni, mert visszafelé sül el.

  Úgy tűnik, egyre több öngólt lőnek az álbaloldalon a magukat balliberálisnak nevező politikai alakulatok és tartozékaik. Amikor például kikérték maguknak, hogy Orbán Viktor október 23-i beszédében „politikai ellenfeleit” a szemkilövetőktől származtassa, és föltételezze róluk, hogy most is ugyanazt tennék a békés tüntetőkkel, ha hatalomra jutnának. Ilyen értelemben nyilatkozott Farkasházy Tivadar is az ATV Csatt című vitaműsorában, akinek a megnyilvánulásai ugyancsak öngólszámba mennek, hiszen képtelen volt a saját személyétől elvonatkoztatni, sugárzott belőle az önimádat, és oly mértékben hiányoznak belőle a saját személyével kapcsolatos fenntartások és önirónia, hogy az egy humorista esetében eléggé megkérdőjelezi a szakmai adottságokat is. „Ne húzzál már mindent magadra” – mondta neki az asztal másik oldaláról Borókai Gábor, amikor már valamit muszáj volt mondani erre a tömény szubjektivizmusra. Meg hogy ő mennyit tudna Orbán Viktornak mesélni ’56-ról, amit az nem tud. Mindenki tudna, aki a miniszterelnöknél idősebb generációhoz tartozván személyesen megélte az eseményeket. Csak nem mindegy, hogy mit mesélne.

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok