Nyugdíjas „bónusz”

Értékelés:
(2 szavazat)

ajandok

  Még nem is kaptam választ a felvetésre, máris továbbviszem az elgondolást. Talán emlékszik a kedves Olvasó, hogy a múlt havi számban írt elképzelés szerint azok, akik egy évig nem veszik igénybe a hivatalos egészségügy szolgálatait, vagyis nem betegszenek meg, azok kedvezményt kapnának. A kedvezmény abból állna, hogy kevesebb egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni utánuk. Ez pedig megjelenne a nettó munkabérük kiegészítéseképpen (mondjuk évi százezer forint plusz).

  Ám már hallani vélek egy olyan érvelést, hogy ha ez csak a dolgozó korosztályt illetné meg, akkor mi lesz a nyugdíjasokkal? Ők veszik igénybe – már koruknál fogva is – leggyakrabban a hivatalos egészségügyi ellátást. Őket nem kellene ösztönözni, hogy egészségesek maradjanak?
  De igen, csak más ösztönző pénzforrásból: a nyugdíjalapból. Tehát ha egy nyugdíjas igazoltan nem veszi igénybe a hivatalos egészségügyi szolgáltatást, vagyis egészségesen él – ami persze ritkább, mint a kereső korosztályok esetében –, illesse meg őt magasabb juttatás, mondjuk tíz százalék nyugdíj-kiegészítés formájában. (Ez persze nem épülhet be a nyugdíjalapba, csak addig járna, amíg az illető törődik az egészségével.)

  De hogyan tudja megőrizni az egészségét a „szépkorú” nagyszülő is? Hát erre szolgál mindenekelőtt a kínai „Élj 100 évig egészségesen!” mottóval meghirdetett és általam terjesztett meridiántorna. Ez mindössze tizennyolc percnyi, rendkívül energetizáló hatású mozgássor, amelyet a legegyszerűbb emberek is könnyen elsajátíthatnak. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a nyugdíjasok a keresőképes fiatalokhoz képest sokkal több szabadidővel is rendelkeznek, számukra a torna kétszeri vagy háromszori végzése is „belefér” a napi idejükbe.

  Kedves Olvasóim! Gondoljuk csak meg, a KSH mostani gyorsjelentése szerint több mint kétezer-négyszáz emberrel kevesebben haltak meg az idei év első felében, mint 2012 azonos időszakában. Mit gondolnak, ez azért van, mert jobb a hivatalos egészségügyi ellátás? Erre aligha válaszolhatunk igennel. Becslésünk szerint kis hazánkban már tízezer polgártársunkhoz eljutott a fenti meridiántornánk, és ezek zöme „szépkorú”. Minden anyagi juttatás nélkül végzik, mert megtapasztalták jótékony hatását, és így egészségtudatossá válnak minden gyógyszerszedés ellenére. (Soha nem mondjuk, hogy hagyják el a felírt gyógyszereket, csak tapasztalják meg a torna hatását.) Amikor javulnak például vérnyomás-, vércukor-, csontritkulásadataik, akkor forduljanak újra a háziorvosukhoz, akivel majd megbeszélik a gyógyszerszedést.
  Még egy megfontolandó szempont. Az idősek élettapasztalata nem nélkülözhető a fiatalok nevelésében. A „szépkorúak” nagy része nagyszülő, és fontos szerepet töltenek be a családok összetartásában, a gyerek-, pontosabban unokanevelésben. Törődnünk kell velük, már csak azért is, mert a KSH mostani adatai szerint az ő várható életkoruk növekedésével remélhető a népességfogyás csökkenése.
  Persze tudjuk, hogy a gyermekszaporulat növekedése, illetve ennek ösztönzése a jövő szempontjából elengedhetetlen. De ugyanolyan fontos a nagyszülők egészsége is. A társadalom elöregedése az idősek egészségesebbé tételével ellensúlyozható.

Dr. Eőry Ajándok

Olvasás: 13948 alkalommal
Dr. Eőry Ajándok

E-mail Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Tovább a kategóriában: « Ez a hazám

Szelestey László „égi” betyár lett

Idén töltötte be hetvenedik évét. Márciusban még a kórházi ágyról „szökött meg”, hogy előadást tartson a Magyar Műveltség Könyvtára rendezvényen. Ekkor már a gyomorműtéte előtt álló híres néprajzkutató, művészettörténész ebben az előadásában így vallott: „Olyan időket élünk: ha nem találjuk meg sürgősen egymást, nem lesz jövőnk!”
Betyárbarátsággal kötődtünk egymáshoz. Most pénteki elmenetele megerősítette bennem, hogy csak eszköz voltam élete utolsó napjáig, hogy tudatosabban készüljön fel az öröklétre.

Dr. Eőry Ajándok